Kutatás: Miért nem hatékonyak az óraálláscsalás-büntetések?

A kilométerszámláló manipulációja jelenleg is az egyik legsúlyosabb probléma a használtautó-piacon.

A vevők számára a trükközés komoly anyagi károkat okozhat, hiszen gyakran a valós értékénél jóval többet fizetnek egy olyan autóért, amiről azt hiszik, hogy keveset futott. A kormányok eközben igyekeznek megoldást találni arra, hogyan védjék meg a vásárlókat, hogyan őrizzék meg az autóipar hitelességét, és miként előzhetnék meg azokat a milliárdos kieséseket, amelyeket az adóelkerülés és a be nem hajtott bírságok okoznak.

Hogy jobban értsük a helyzet komolyságát, utánajártunk, milyen büntetések járnak az óraállás-csalásért, és több millió carVertical járműtörténeti jelentést elemeztünk 21 európai országban és az Egyesült Államokban.

Figyelmeztetés: Cikkünk kizárólag tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Az itt szereplő információk nem feltétlenül tükrözik a legfrissebb jogszabályi változásokat. Az egyszerű tájékoztatás érdekében külső weboldalakra mutató hivatkozásokat is közlünk, ám ezek tartalmáért és pontosságáért nem vállalunk felelősséget. A cikk alapján hozott döntések következményeiért nem tartozunk felelősséggel.

Kutatási eredmények

Kutatásunk rámutatott, hogy nincs olyan egységes jogi szabályozás az egyes országok között, amely hatékonyan visszaszorítaná az óraállás-csalást, és segítene megszüntetni az információs egyenlőtlenséget az eladók és a vásárlók között:

• Az országok nagyon eltérően kezelik az óraállás-manipulációt – van, ahol komoly bírságokkal és börtönnel sújtják, máshol viszont csak pár száz eurós büntetést kap az elkövető, vagy egyáltalán nincs következménye a csalásnak.
• Franciaországban a legmagasabb a pénzbírság (akár 300 000 euró), míg Romániában – bár az óraállás-manipuláció elvileg tiltott – jelenleg nincs hatályos törvény, amely ténylegesen büntetné.
• Az általunk vizsgált 22 ország közül 15-ben szabható ki letöltendő szabadságvesztés óraállás-csalásért; a legszigorúbb büntetést Horvátországban jegyezték fel (akár 8 év börtön).
• Az óraállás-manipuláció aránya Lettországban a legmagasabb (12,92%), ami jól mutatja az enyhe szabályozás és a csalások közötti összefüggést.
• Az óraállás-csalás inkább regionális, mintsem helyi probléma: Kelet-Európában sokkal elterjedtebb, mint a nyugati országokban.
• A vásárlók akár több ezer euróval is ráfizethetnek egy manipulált futásteljesítményű autóra, miközben az államok több milliós bevételtől esnek el a be nem hajtott bírságok miatt.

Az óraállás-manipuláció büntetése országonként eltérő

A futásteljesítmény hamisításának megítélése nagymértékben függ attól, hogy milyen törvények vannak érvényben az adott országban, és mennyire tartatják be azokat. Míg egyes országok komoly pénzbírságot, börtönbüntetést – vagy akár mindkettőt – szabnak ki az óraállást manipuláló csalókra, máshol enyhébb szankciókkal számolhatnak az elkövetők, sőt, akadnak olyan országok is, ahol egyáltalán nincs erre vonatkozó konkrét törvényi szabályozás.

Lengyelországban például az egyik legszigorúbb szabályozás érvényes a kilométeróra-manipulációra a vizsgált országok közül. A futásteljesítmény meghamisítása illegális, és 3 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Enyhébb esetekben pénzbírság vagy legfeljebb 2 év próbaidő is kiszabható.

Emellett az a járműtulajdonos, aki nem jelenti be az óraállás cseréjét a műszaki vizsgaállomáson, akár 3000 zloty (kb. 283 340 forint) bírságot is kaphat.

Szlovákiában az óraállás manipulálása 2 és 20 millió forint közötti bírságot vonhat maga után. Visszaesés esetén ez az összeg akár a duplájára is nőhet, és a csaló legfeljebb 2 év börtönbüntetést is kaphat.

A vizsgált országok között Franciaországban a legmagasabb a kiszabható pénzbírság az óraállás-csalásért – akár 121,4 millió forintra is rúghat. Ez azonban főként a cégekre és hivatalos szervekre vonatkozik, míg a magánszemélyeket kártérítésre és a javítási költségek megtérítésére kötelezik. Visszaesés esetén a büntetés szigorodik, és akár 2 év börtönt is kiszabhatnak.

Bár Horvátországban nincs olyan törvény, amely közvetlenül az óraállás-manipulációt szabályozná, a futásteljesítmény meghamisítását mégis csalásnak tekintik. Az elemzett országok közül itt a legszigorúbb a kiszabható börtönbüntetés: súlyosabb esetekben akár 8 év szabadságvesztés is kiszabható.

Ezzel szemben néhány ország jóval engedékenyebben kezeli ezt a megtévesztő gyakorlatot.

Lettországban például meglehetősen enyhék az óraállás-manipulációra vonatkozó szabályok. A futásteljesítmény csökkentéséért vagy növeléséért magánszemélyeknek mindössze 40 400 forintnak megfelelő bírságot kell fizetniük, míg jogi személyek esetében ez az összeg 404 000 forint. Ha valakit ilyen szolgáltatás nyújtásán kapnak, magánszemélyként legfeljebb 81 000 forintos, jogi személyként pedig akár 810 000 forintos bírságra is számíthat.

Észtországban és Romániában viszont nincs külön törvény, ami kifejezetten a tisztességtelen autóeladókat büntetné. Az ilyen esetek általában más, általános csalás vagy megtévesztés kategóriájába esik, így az elkövetők pénzbírságra vagy akár börtönre is számíthatnak – de nem konkrétan a futásteljesítmény manipulálása miatt.

Svájcban az óraállás-manipuláció még csak nem is számít illegálisnak. Ennek ellenére a megtévesztett vásárlók jogi úton megtámadhatják az adásvételt a Svájci Kötelezettségi Törvénykönyv és az EU 2017/1151-es rendelete alapján, amely Svájcban is kötelező érvényű.

A gyakorlatban azonban a kiszabott büntetés mértéke nagyon változó – attól függ, hány autót manipuláltak, mekkora hasznot hozott a csalás, milyen értékű járművekről van szó, és mennyi ideig űzte az elkövető ezt a tevékenységet. Mindezek ellenére – bárhol is történjen – rendkívül nehéz bizonyítani az elkövető felelősségét.

Ezek az eltérések jól mutatják, mennyire fontos lenne a nemzetközi összefogás és egy egységes szabályrendszer, hogy visszaszorítsuk az óraállás-csalást. Így a használt autók piaca átláthatóbb lenne, a vásárlók pedig nagyobb biztonságban éreznék magukat

A szigorúbb törvények miatt nem csökken feltétlenül az óraállás-csalások száma

Bár a szigorú szabályozás visszatartó erő lehet, önmagában még nem jelenti azt, hogy valóban kevesebb lesz az óraállás-manipuláció.

A legtöbb manipulált óraállású autót Lettországban találtuk (a carVertical adatai szerint az ellenőrzött járművek 12,92%-a), miközben az itt kiszabható büntetések viszonylag enyhének számítanak a többi vizsgált országhoz képest. Hasonló a helyzet Romániában is, ahol nincs kifejezett törvényi szabályozás az óraállás-manipulációra – itt az autók 7,82%-ánál találtak meghamisított futásteljesítményt.

Őket követi Észtország (7,81%), Magyarország (6,07%) és Szerbia (5,29%) – ezekben az országokban elvileg börtönbüntetés is kiszabható az óraállás-csalásért, mégis magas az esetek száma. Ez is azt támasztja alá, hogy a probléma inkább régiós szinten jelentkezik, és Kelet-Európában sokkal gyakoribb, mint a nyugati országokban.

A nyugati országok közül Portugáliában (2,22%), az Egyesült Királyságban (2,72%) és Franciaországban (3,27%) a legalacsonyabbak manipulációs arányok. Érdekesség, hogy Horvátországban – ahol a leghosszabb börtönbüntetés szabható ki az óraállás-csalásért – mindössze 3,51% az érintett autók aránya.

Ha megnézzük a bírságok mértékét és azt, hogy hány országban jár börtön az óraállás-csalásért, elsőre egyértelműnek tűnhet, miért ennyire eltérők a manipulációs arányok. A valóságban viszont ennél jóval összetettebb a kép. A gazdasági helyzet, az életszínvonal, a közlekedési szokások és más társadalmi tényezők mind hozzájárulhatnak a régiók közötti különbségekhez.

Az Egyesült Királyságban az autók többsége például soha nem hagyja el az országot – különösen a Brexit óta. Emellett az importált járművek száma is alacsony, mivel a baloldali közlekedés miatt kevés ország kínál kompatibilis autókat. Ez is hozzájárulhat az alacsonyabb óraállás-manipulációs arányhoz, hiszen az importált járműveknél 1,8-szor nagyobb a hamisított futásteljesítmény esélye.

A francia autósok többnyire a kisebb, takarékos modelleket választják, míg Kelet-Európa több országában az autó még mindig erős státuszszimbólum. Ez a különbség könnyen hozzájárulhat az óraállás-visszatekerésekhez, hiszen sokan szeretnének olcsóbban hozzájutni egy drágább, „menőbb” kocsihoz.

A futásteljesítmény-csalást nehéz nyomon követni és büntetni

Bár a szigorúbb büntetések bizonyos csalókat eltántoríthatnak az óraállás-manipulációtól, a valóságban ritkán indul eljárás, és a kiszabott szankciók sokszor nincsenek arányban az elkövetett kárral.

Magyarországon például egy elkövető, aki 500 000 kilométerrel csökkentette egy autó futásteljesítményét, mindössze 631 eurós bírságot kapott (valamint ki kellett fizetnie a büntetőeljárás költségeit). Ez elenyésző összeg ahhoz képest, hogy mekkora anyagi kárt szenvedhet el egy vevő, aki ilyen autót vásárol. Lettországban – ahol a legmagasabb az óraállás-manipuláció aránya – 2020 óta egyetlen személyt sem vontak felelősségre emiatt.

Úgy tűnik, rendkívül nehéz azonosítani az elkövetőt – arról nem is beszélve, milyen nehéz bizonyítani a felelősségét.

„Az óraállás-manipuláció bizonyítása önmagában is kihívást jelent, főként a bizonyítékok hiánya miatt. A helyzet még bonyolultabbá válik, ha határokon átnyúló adásvételekről van szó, ahol eltérő jogrendszerek és szabályozások nehezítik a folyamatot” – véli Matas Buzelis, autóipari szakértő, a carVertical kommunikációs vezetője.

„Nagyon nehéz megállapítani, hogy ki, mikor és hogyan követte el a csalást. Elméletben a korábbi tulajdonosnak kellene igazolnia, hogy az autót egy adott óraállással adta el, míg az új tulajdonosnak be kellene bizonyítania, hogy ő már manipulált járművet vásárolt. Még ha tudjuk is, ki volt a tulajdonos a csalás idején, akkor sem egyszerű felelősségre vonni, mert ehhez meggyőző és megdönthetetlen bizonyíték szükséges, amely közvetlenül köti az illetőt a jogsértéshez.”

Az óraállás-csalás nemcsak a vásárlóknak, hanem az államoknak is komoly anyagi károkat jelent

Ha visszatekerik egy autó kilométeróráját, a vevő azt hiszi, jobb állapotú járművet vesz, mint amilyen valójában. Így gyakran a valós értékénél jóval többet fizet – és a valódi elhasználtság miatt később még drága javítások is várhatnak rá.

A carVertical számításai szerint a vásárlók országonként akár több ezer euróval is többet fizethetnek egy visszatekert órájú használt autóért. A legnagyobb átlagos túlfizetést Szerbiában mértük – ez hozzávetőleg 3,05 millió forintnak felel meg –, utána jön Olaszország (2,2 millió forint) és Portugália (2,02 millió forint).

Állami szinten is komoly pénzek úsznak el a visszatekert órájú autók miatt – nem ritkán millió eurós nagyságrendben. Különösen ott, ahol az adókat és illetékeket a futásteljesítmény vagy a jármű kora alapján számolják, a manipulált adatok teljesen torzíthatják a rendszert. Ráadásul mivel nehéz elkapni és felelősségre vonni az elkövetőket, rengeteg bírság soha nem kerül behajtásra.

A carVertical becslései szerint például Spanyolországban – a manipulációs arányokat figyelembe véve – a be nem hajtott bírságok összege elérheti a 105,6 milliárd forintot, míg Lengyelországban ez az érték meghaladhatja a 95,1 milliárd forintot.

Ráadásul az óraállás-csalás a közlekedésbiztonságot és a környezetvédelmet is veszélyezteti – hiszen egy sokat futott, lestrapált autó könnyen lehet, hogy már nem felel meg azoknak a szabványoknak, amiket eredetileg a kevesebbet használt járművekre szabtak.

A carVerticallal elkerülheted az óraállás-csalást

Bármelyik országban élsz, nem érdemes kizárólag a szabályokra hagyatkoznod – ha használt autót vennél, vedd a kezedbe az irányítást, és szedj össze minden információt, amit csak lehet, mielőtt döntesz.

Ezt megteheted úgy, hogy töviről-hegyire kikérdezed az eladót, tüzetesen átvizsgáltatod az autót egy szakszervizben vagy beszerzel egy járműtörténeti jelentést – a legjobb, ha mindhárom lehetőséggel élsz. Az utóbbi segít kideríteni, hogy valóban annyit futott-e az autó, mint amit állítanak róla.

A járműtörténeti jelentés nemcsak azt árulja el, hogy visszatekerték-e az órát, hanem számos más hasznos információt is tartalmazhat – például, hogy volt-e törve az autó, hányszor cserélt gazdát, rendben vannak-e a papírjai, van-e rajta hitel, és így tovább. Ezek mind segíthetnek, hogy még időben kiszúrd, ha valami nem stimmel.

A manipulált futásteljesítményű autók gyakoribbak, mint hinnéd, ezért tényleg megéri alaposan utánajárni minden autónak, nehogy egy jó vételről utóbb derüljön ki, hogy drága tanulópénz volt.